Különleges vendégfogadás jellemzi a magyarországi német közösséget azon látogatók felé, akik be szeretnének tekinteni egy település közösségének életébe. Ezt az érzést élhette át a Szövetség taksonyi barátainknál: a település önkormányzata, a német nemzetiségi önkormányzat, valamint a település intézményei közül az óvoda munkatársai, az egyházak képviselői fogadták a résztvevőket nagy szeretettel, amikor a régiókon át nyúló tapasztalatcserét megvalósította az Egyesület. Mintha haza érkeztünk volna. Minden igényünk kielégítésre került, apró figyelmességekkel köszöntöttek bennünket mindenhol: a köszöntő italtól a kávén át a kézműves süteményekig vonultatta fel a repertoárt a taksonyi fogadó közösség.

A tapasztalatcserét a lehető legmogorvább szeptemberi napon valósította meg a Szövetség, de az időjárás viszontagságaival nem törődtünk. Szerencsére még a nap is kisütött néha-néha és alig esett. Mit akarhattunk még?

Érdeklődni, információkat gyűjteni, választ keresni a kérdéseinkre, jól érezni magunkat, újdonságokat felfedezni, tapasztalatot gyűjteni. A tevékenységek mindenki által bővíthetőek, mert minden résztvevő mást és mást vár el egy tapasztalatcserétől, más érdekli, másról szeretne többet megtudni. Tanulunk egymástól és lehetőség van arra, hogy egy másik önkormányzat szemszögéből és tapasztalatait figyelembe véve fejlesszük kompetenciáinkat. És a tapasztalatcsere után, ha a benyomásaink szóba kerülnek, akkor a helyi közösségben kerülhetnek hosszú távon beépítésre a látottak és hallottak.

A nem is olyan régen tatarozott tájház minden elvárást felülmúlt. A belső kialakítástól a pajtáig érezni, hogy szeretet, hozzáértés vezeti a munkát, mellyel a magyarországi németek kulturális öröksége megmaradhat.

A múlt és jelen történetei mutatják meg a látogatónak, hogyan válnak élővé a hagyományok, milyen egyszerű a fiatalok és felnőttek bevonása a hagyományőrzésbe, a múzeumi munka továbbvitelére.

A tájház megtekintését egy falubejárás követett, ahol két különleges templom, valamint az óvoda került bemutatásra. Önkéntes segítők kísérték a csoportot és minden szegletben azt tapasztalhattuk, hogy a közösség és a közösségért való munka mindenki számára magától értetődő.

A kultúrházban elfogyasztott bőséges ebéd után még sikerült megtekinteni a kulturális közösségi tér lehetőségeit és terveit, majd a vecsési Káposztafesztivál programja következett. Minden résztvevő egy helyi térképet és programajánlatot kapott, mely a fúvós zenekari sátor programjaitól a káposztakóstolásig és egyéb programokig terjedt. A program előnye, mely egyben a hátránya is volt, hogy mindenki saját ritmusában látogatta a sátrakat, beszélgetett a kiállítókkal, hallgatott zenét, nézett táncot és élvezte a fesztivál ritmusát.

Terveztük egy helyi családi gazdaság megtekintését, de a fesztivál, a gazdák teendői sajnos nem tették lehetővé az üzemlátogatást. Valószínű, hogy a fesztivál előtt vagy után más kép tárult volna elénk, de nem maradt hiányérzetünk.

A résztvevők tájékoztatása alapján szívesen válna több település is testvértelepüléssé, ha lehetősége lenne rá.

A tapasztalatcsere a Német Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. Köszönjük szépen a támogatást.

P.K.