Falutörténet

A közel 1700 lakosú ősi település a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén fekszik, mely nevét az Árpád-házi Szár Lászlóról kapta. Nevével a történetírásokban először 1326-ban találkozunk, magyar reformátusok lakták. A török dúlás után a falu teljesen elnéptelenedett. 1729-ben Gróf Galanthai Esterházy József, a kihalt Szárt németekkel telepítette be, a budai Vörösvárról és a Rajna–Majna-Duna vidékéről. A lakosok szorgalma és az Eszterházyak segítsége kellett ahhoz, hogy az 1750-es években Fellner Jakab tervei alapján felépülhessen a templom és a parókia. A lakosság földművelésből élt egészen a második világháború utáni időkig, amíg az erőszakos államosítással meg nem fosztották őket földjeiktől és gazdaságuktól. Az I. világháborúban 56, a II. világháborúban 44 lakos halt hősi halált. 1946. május 11. fekete nap a település életében, ekkor 559 főt telepítettek ki Németországba. Helyükre a Felvidékről és az ország többi részéből hoztak magyar lakosokat. 1948. március 28-án még 24 családot telepítettek át Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot költöztettek Szárra. Ettől az időtől kezdve Tatabánya és Budapest gyárai, üzemei adtak megélhetést a község lakóinak.

Az 1950-es évek kultúrpolitikájának köszönhetően az 1960-as évek végére az utcákon már alig lehetett német szót hallani. Megszűntek a templomon kívüli egyházi szertartások, német nyelvű misék, iskolai és gyerekprogramok. Németh Ferenc tanár úr volt az, aki ezekben az időkben is járta a családokat és beszélte rá a szülőket, hogy írassák be német órára gyerekeiket. Ő tanított kitartóan két évfolyamba összevonva 10-12 gyereket.

A nemzetiségi élet hamvaiból akkor kezdett újra éledni, amikor 1978–ban  Szekeresné Burghardt Klára (egy baranyai kis faluból származó fiatalasszony) lett az iskola némettanára. Ő gyűjtötte össze és írta le a még feledésbe nem merült hagyományokat és népszokásokat. Ő tanította meg diákjaival újra a régi népi mondókákat, játékokat. De ennél sokkal többet tett! Igyekezett a gyerekekben nemzetiségi gyökereiket és öntudatukat is felébreszteni és erősíteni!

A mára sajnos már egyre kevésbé beszélt „sváb nyelv” a dialektológiai elemzések szerint a Vértes keleti felére jellemző kelet-dunai-bajor „ua” – nyelvjárás specifikumait őrzi magán.